Esküvőtervező Blog

2017-03-14 
0
3.00 -- 3 szavazatból

Eljárást megindító irat benyújtásának módja

Személyes bejelentés

Fontos tudnivaló

Hazánkban házasságkötés akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető előtt kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A magyar családjogi törvény alapján a házasságkötés csak az anyakönyvvezető előtt lehet érvényes, melyet egy férfi és egy nő köthet egymással. Házasságkötési szándékukat a házasulók az ország bármelyik települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője előtt bejelenthetik.

Ügymenet leírása

Az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásról szóló jegyzőkönyvet a két házasuló fél jelenlétében felveszi. Csatolja az eredeti születési anyakönyvi kivonatokról készült fénymásolatot, elvált vagy özvegy családi állapot esetében az előző házasság záradékolt anyakönyvi kivonatát, valamint az ASZA rendszerből kinyomtatott SZL adatlapot a családi állapot igazolása céljából. Egyezteti a rendszerben nyilvántartott és az anyakönyvi okiratokon szereplő adatokat. Amennyiben eltérés van a kettő között, javításra előkészíti. Amennyiben a házasulók valamelyik igazolást igénylő anyakönyvi eseménye helyben történt, azt leegyezteti, az iratra az egyeztetés tényét felvezeti. Ha az ügyfél anyakönyvi iratokat nem tud bemutatni, azt az anyakönyvvezető szerzi be.

A jegyespárral egyetértésben kitűzi az esküvő időpontját. Nem köthető házasság munkaszüneti napon, melyek az alábbiak:

  • január 1.; március 15..; húsvét; május 1.; pünkösd; július 1.; augusztus 20.; október 23.; november 1.; december 24-26.

Az At. 29. §-a szerint a házasságkötéskor a házasuló az anyanyelvét is használhatja. Ha a házasuló vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak. A házasulók kérésére a házasság valamely nemzetiség nyelvén is megköthető, ha az adott nyelvet mindkét házasuló és tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.

Az At. 30. §-a értelmében házassági tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak.

A házasságkötés helyszíne:

Az At. 18. §-a alapján a települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget.

A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötésének engedélyezéséről a házasságkötési szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.

A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötése, továbbá munkaidőn kívül történő házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként a 13/2011. (IV.20.) önkormányzati rendelet értelmében az alábbi díjat kell megfizetni:

- hivatali helyiségben, hivatali munkaidőn kívül történő közreműködés alapszolgáltatással 5000.- Ft+ÁFA, ünnepi szertartással 10.000.- Ft+ÁFA;

- hivatali helyiségen kívüli és hivatali munkaidőben történő közreműködésért 20.000.-Ft+ÁFA;

- hivatali helyiségen kívüli és hivatali munkaidőn kívül történő közreműködésért 30.000.-Ft+ÁFA.

A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését a jegyző akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy

  • a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják;
  • gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és
  • a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötésre alkalmas helyiséget jelölnek meg.

Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésénél, ha a jegyző az engedélyt megadta, és a felek a fent ismertetett feltételeket teljesítik.

A házasulók bejelentése a névviselésről:

A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Ptk. 4:27§-ában felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.

A feleség a házasságkötés után

a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, vagy

b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolhatja, vagy

c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja, vagy

d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

A férj a házasságkötés után

a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, vagy

b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

A fentiek mellett a férj, illetve a feleség házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatják, hozzáfűzve a saját utónevüket (összekapcsolt /kettős/ családi név). A házastársak a névviselésről megegyezhetnek. Ennek során figyelemmel kell lenniük arra is, hogy a Ptk. alapján a házassági név családi nevekből képzett része egy vagy legfeljebb kéttagú lehet, továbbá, hogy – az összekapcsolt /kettős/ családi név kivételével – csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét.

Megegyezés hiányában a felek a házasságkötést megelőzően viselt nevüket viselik tovább. (Kivétel, ha a feleség a házasságkötést megelőzően az előző férje nevét valamilyen -né toldatos formában viselte.)

Az At 20. §-a szerint a házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozhatnak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozat megváltoztatható.

A házasságkötés előtti nap reggel a házasulók leadják egy utolsó egyeztetésre a személyi igazolványukat és kifizetik az esküvőre rendelt szolgáltatásokat.

Az esküvői szertartás előtt lezárja az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárás jegyzőkönyvét a két tanú nevének és személy adatainak rögzítésével.

A házasságot ünnepélyes körülmények között megtartja. 

Az anyakönyvvezető a házasságkötés tényét bejegyzi a házassági anyakönyvbe, erről házassági anyakönyvi kivonatot állít ki, melyet az ifjú párnak a szertartáson átad. A házasságkötés tényét a betűrendes névmutatóba a feleség és a férj nevénél mutatózza. Fiatalkorú házasuló esetében értesíti a gyámhatóságot a házasságkötésről. 

A házasságkötést megelőző 30 napos várakozási idő alól határozattal a jegyző felmentést adhat, mely határozatot döntéshozatalra az anyakönyvvezető készít elő. A határozatot a házasulóknak a házasságkötés előtt átadja. A felmentés indokai lehetnek: közeli szülés, külföldi munkavállalás, közeli halállal fenyegető betegség stb. A felmentés iránti kérelem illetékköteles.

A kérelemhez szükséges okmányok

  • érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél,
  • személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány (lakcímkártya),
  • születési anyakönyvi kivonat,
  • a családi állapot igazolása céljából:
    • elvált családi állapot esetén: az utolsó megszűnt házasság felbontását, vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó házassági anyakönyvi okirat
    • özvegy családi állapot esetén: a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastárs holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi okirat
    • elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt családi állapot esetén: a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttét igazoló anyakönyvi kivonat záradékolva vagy közjegyzői végzés, vagy bírósági határozat a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről
    • özvegy bejegyzett élettárs családi állapot esetén: a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okirata, vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat
  • külföldi állampolgárok esetében:
    • tanúsítvány
      (mely tartalmazza a nem magyar állampolgárságú házasuló természetes személyazonosító adatait, nemét, lakcímét, családi állapotát, állampolgárságát, és azt a tényt, hogy személyes joga szerint a tervezett házasságkötésének törvényes akadálya nincs, továbbá tartalmazza a másik fél személyes adatait is. Amennyiben a tanúsítvány nem magyar nyelven került kiállításra, úgy azt hitelesített magyar nyelvű fordításban kell bemutatni.
      Figyelem: A fordítás csak akkor tekinthető hitelesnek, ha azt az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda vagy a konzul fordította és hitelesítette. 
      A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell a Ket. 52. § szabályai szerint, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy apostille bélyegző lenyomatokra lehet szükség.

Eljárási díjak, illetékek

  •  Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 5.a) pontja alapján az első ízben kiállított házassági anyakönyvi kivonat illetékmentes.
  • 30 napos várakozási idő alóli felmentési kérelem esetén az illeték: 2.200 Ft

Az illeték megfizetésének módja

Az illetéket bélyeg formájában kell leróni.

Vonatkozó jogszabályok

  • 1982. évi 17. tvr. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
  • 6/2003. (III.7.) BM rend. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
  • 1952. évi IV. tv. A házasságról, a családról és a gyámságról
  • 1959.évi IV. tv. A Polgári Törvénykönyvről
  • 1979.évi 13. tvr. Nemzetközi magánjogról
  • 1992.évi LXIII. tv. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

Captcha

Vélemény

Captcha